Az ezredelő titkai

„TŐSGYÖKERESEK ÉS GYÜTTMENTEK” - AVAGY AZ AGGLOMERÁCIÓS BETELEPÜLÉSEK TÁRSADALMI HATÁSAI A SZOCIOLÓGUS ÉRTELMEZÉSÉBEN

2023. október 19., csütörtök 18 óra

Hauszmann Alajos EKIK (Velence, Tópart utca 52.)

A szuburbanizáció, tehát a nagyobb városokból az agglomerációs településekre történő elvándorlás különösen az ezredfordulót követő években vált egyértelműen detektálható társadalmi jelenséggé. Ebben az időszakban lett Velence is kedvelt letelepedési célpont, főként a fővárosi középosztály tagjai számára. Az így bekövetkezett bővülést jól mutatják a statisztikák. Ma közel kétszer annyian élnek a városban, mint 1990-ben. A jelenség persze nem egyedi. Országosan kimutatható, és nemzetközi szinten is újabb kihívások elé állítja infrastrukturális, gazdasági és kulturális téren a lakosságot, a helyi vezetőket, és izgalmas kutatási témát ad a városszociológusoknak.

A nevezett szakma kiváló szakértőjét, a nemzetközi tapasztalatokat szerzett tudóst hívtuk meg az ezredelő titkait vizsgáló előadássorozatunk október 19-i programjára.

ELŐADÓNK: KOVÁCH IMRE KUTATÓPROFESSZOR, TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT, SZOCIOLÓGIA INTÉZET; A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS AZ ACADÉMIE D'AGRICULTURE DE FRANCE LEVELEZŐ TAGJA.

A professzor - egyebek mellett – az alábbi kérdéskörökre kínál válaszokat.

Miként változtatja meg a belső népességmozgás az agglomerációs települések korstruktúráját, és milyen következmények fakadnak ebből? Mely okok ösztönzik a folyamatot, milyen összetett motivációs rendszer áll a városokból történő jelentős mértékű kitelepedés mögött? Milyen materiális és szimbolikus vonzások hatnak? Mit takar, hogy az ellenurbanizációt egy újabb demográfiai forradalomként is azonosítja a szociológia? Milyen mentális változások hozhatóak összefüggésbe a vidék lét felértékelődésével? Miért érzi úgy a szuburbanizáció jellegzetes szereplője, a középosztály tagja, hogy a vidékre költözés jelentős presztízs- és státuszemelkedéssel jár? Az élelmiszer- és nyersanyagtermelés alapbázisaként számontartott vidék a jövőben egyfajta „szolgáltató” szerepet ölt? Feloldható-e az a paradoxon, mely szerint a tömeges belső vándorlás, az új lakók eltérő világlátása, attitűdje pont azt a nyugalmat, érintetlenséget, a helyi, tradicionális értékeket, rekreációs lehetőségeket dúlja fel, oldja fel, tünteti el, amelyek miatt a betelepülés megtörtént? Az adott település társadalmi szerkezetváltása, a fiatalabb generációk, a képzettebbek és a magasabb foglalkozásúak arányának megnövekedése miféle konfliktusokat generálhat a helyiek és a beköltözők között a különböző értékek, a lokálishoz való eltérő viszony miatt? (Pl. eltérő szándékok a fejlesztési célok meghatározása vagy az erőforrások felhasználása tekintetében.) Mit jelent az „alvó város”? Milyen szeparációs, fragmentációs csapdákat rejthet?

Az előadás peresze nem csupán a problémákra koncentrál, hanem megoldási lehetőségeket is felvázol a kulturális ellentétek feloldására, a harmonikusabb kapcsolatok, együttműködések vonatkozásában. Beszámol azokról a nemzetközi javaslatokról, amelyek magukban foglalják, miként lehet az agglomerációs településeket úgy átalakítani, hogy megfeleljenek az új igényeknek, miközben megőrzik sajátos jellegüket.

A professzor az előadása után kötetlen beszélgetés során fejti ki véleményét a felmerülő kérdések, gondolatok kapcsán.

A belépő: 1800 Ft, diákoknak: 1000 Ft.

Helyszín: Hauszmann Alajos EKIK (Velence, Tópart utca 52.)

Az intézmény Facebook-oldala : https://www.facebook.com/velence.bibl

Információ és helyfoglalás: +36301982653; info@velenceikonyvtar.hu